Keresés és weboldal
Használhatóság: feladat, környezet és bizonyított siker
Ugyanazt a feladatot, ugyanazzal a sikerfeltétellel vizsgáld. Tíz kitöltött stúdiófoglalási próba, külön segítség, idő és hiba.
Konkrét ember, feladat és körülmény
Sikerült?
Rögzült a foglalás. A megfelelő időpontra?
RövidenA használhatóság azt fejezi ki, hogy meghatározott emberek adott feladatot milyen eredményesen, milyen ráfordítással és mennyire kielégítően tudnak elvégezni a vizsgált rendszerben, meghatározott körülmények között. Megítéléséhez konkrét feladat és megfigyelhető sikerfeltétel szükséges.
Más elnevezések: usability.
A használhatóság konkrét feladat teljesíthetőségéről szól. Nem elég, hogy az oldal szép, gyors vagy a fejlesztő szerint egyszerű. Meg kell nevezni, ki mit szeretne elvégezni, milyen körülmények között, és miből derül ki, hogy valóban sikerült. Egy stúdiófoglaló rendszer saját példáján a megfelelő időpont, a terem és a visszaigazolás együtt lesz a siker. A következő munkalap az önálló teljesítést, a segítséget, az időt és a hibát külön kezeli.
A feladatpróba a felhasználói élmény egy körülhatárolt részéhez ad bizonyítékot. A visszafordulási arány más mérési egységet használ: abból önmagában nem derül ki, sikerült-e a kiválasztott ember konkrét foglalási feladata.
Használható kinek, mire és milyen környezetben?
Ugyanaz a rendszer a visszatérő ügyfélnek könnyű, az első alkalommal érkezőnek zavaros lehet. Egy jól ismert belső rövidítés a munkatársnak világos, a megrendelőnek nem. A NN/G használhatósági útmutatója ezért a felhasználóhoz, a feladathoz és a környezethez köti az értékelést. A „weboldalunk jól használható” állításból ezek nélkül nem derül ki, pontosan mire van bizonyíték. A vizsgálati kérdés legyen szűkebb és ellenőrizhető.
A kitalált hangstúdió két próbatermet kínál. Az új zenekar két egymást követő órára keres helyet, majd szeretné felismerni a foglalás állapotát. A visszatérő ügyfél másik alkalommal módosítaná a saját időpontját. A két feladat eltérő tudást és állapotot kíván. A cikk első számpéldája csak az új foglalásra vonatkozik. Nem általánosítja ugyanazt az eredményt módosításra, lemondásra vagy minden későbbi felhasználóra.
A siker ne egy gomb megnyomása legyen
A gomb érintése lehet köztes lépés. A foglalási sikerhez a megfelelő terem, nap és kezdés, a kétórás időtartam és a felismerhető visszaigazolás együtt szükséges. Ha valaki a kívánt idő helyett másik napot választott, a rendszer technikai működése ellenére nem teljesítette a feladatot. A vizsgálat előre írja le, mely eltérés kizáró hiba. Így az eredményt nem utólag alakítják a látott számokhoz.
A kitöltött feladat: „A zenekarod a megadott csütörtökön 16 és 18 óra között a B teremben próbálna. Készíts elő ilyen foglalást a tesztrendszerben, és mutasd meg, miből tudod, hogy a megfelelő kérés rögzült.” A próba nem foglal éles stúdióidőt. A feladatlap a szükséges körülményt megadja, de nem árulja el, melyik menüpontot vagy gombot kell keresni. A bevezetőben nem tanítja meg előre a vizsgált megoldást.
Megfigyelés és vélemény más bizonyíték
Az ember mondhatja, hogy egy rendszer egyszerű, miközben nem tudja megtalálni a foglalását. Az is előfordulhat, hogy sikerül a feladat, de közben bizonytalan és elégedetlen. A megfigyelő a viselkedést és a közlést együtt jegyzi fel. A GOV.UK módszertana konkrét feladatok megfigyelésére épül, és a gondolatok kimondását is használja a megértéshez. A megkérdezett véleménye nem helyettesíti a feladatot.
A stúdiós lap megfigyelése: a próbáló kétszer visszalép a teremválasztáshoz. Saját közlése: nem látja, melyik terem aktív. Rendszerállapot: a kijelölés csak egy halvány háttérszínben különbözik. A három adatból megismételhető probléma születik. Az „ügyetlenül navigált” minősítés helyett a kiválasztás felismerhetőségét vizsgálják. A javítás utáni siker feltétele, hogy a résztvevő ugyanazon kiinduló helyzetből helyesen azonosítsa az aktív termet, segítség nélkül.
Tíz kitöltött próbálkozás azonos sikerfeltétellel
Az alábbi teljes készlet szerkesztett oktatási példa. Nem valódi résztvevőkkel elvégzett kutatás. Tíz külön próbálkozást tartalmaz, a segítség megengedett módját előre rögzítve. Önálló siker esetén a megfigyelő nem mutatja meg a megoldást. Segített sikernél a beavatkozás megtörtént, ezért az eset nem számít önálló eredménynek. A hibás vagy feladott próba ideje a megfigyelés végéig eltelt idő, nem sikeres teljesítési idő.
| Próba | Kimenet | Megfigyelt másodperc | Hibák száma |
|---|---|---|---|
| P1 | Önálló siker | 120 | 0 |
| P2 | Önálló siker | 150 | 1 |
| P3 | Önálló siker | 180 | 0 |
| P4 | Önálló siker | 180 | 2 |
| P5 | Önálló siker | 210 | 1 |
| P6 | Önálló siker | 240 | 0 |
| P7 | Önálló siker | 300 | 1 |
| P8 | Segítséggel siker | 420 | 1 |
| P9 | Nem teljesült | 360 | 1 |
| P10 | Nem teljesült | 480 | 2 |
A hét önálló siker a tíz megkezdettből 70%. Segítséggel együtt nyolc siker, tehát 80%. A két szám más kérdésre válaszol. Egyik sem tíz ember általános digitális képességét vagy a teljes ügyfélkör várható arányát írja le. A készlet elsősorban konkrét akadályok felismerésére és a mérési definíció bemutatására szolgál.
Hét önálló siker és egy segített siker külön eredmény
- Önálló siker
- 7A megfelelő terem, nap és kétórás időtartam felismerhetően rögzül.
- Segített siker
- 1A megfigyelő megmutatta a visszaigazolás helyét.
- Nem teljesült
- 2A megnevezett sikerfeltétel a próba végéig nem teljesült.

Az időhöz is meg kell nevezni a nevezőt
A hét önálló siker ideje 120 + 150 + 180 + 180 + 210 + 240 + 300 = 1380 másodperc. Átlaguk kerekítve 197,14 másodperc, mediánjuk a rendezett sor középső értéke, 180 másodperc. Ez az önállóan sikeres próbák ideje. A két sikertelen és az egy segített eset nem tűnik el: a teljes táblában továbbra is látható. Az időmutató neve megmondja, melyik körre számoltunk.
Ha a segített sikert is bevesszük, az összeg 1800 másodperc, a nyolc siker átlaga 225 másodperc. Ezt nem lehet ugyanannak a mutatónak nevezni, mint az önálló siker idejét. A segítség típusa és időpontja is befolyásolhatja az eredményt. A sikertelen próba 480 másodperces megfigyelése nem egy lassan, de sikeresen teljesített feladat. A munkalap megőrzi az eltérő kimenetet, ahelyett hogy minden időből egyetlen magyarázat nélküli átlagot készítene.
Az önálló és a segítséggel együtt számolt idő nem ugyanaz
A teljes tízpróbás mintából kiválasztott sikeres körök.
197,14 mp 1380 / 7, kerekítve
225 mp 1800 / 8

Kilenc hiba nem kilenc hibázó ember
A hibaszámok összege a táblában kilenc. Hibát a tíz próbából hét tartalmazott: P2, P4, P5, P7, P8, P9 és P10. Két próbában egynél több hiba történt. Ezért az összes hibát nem lehet emberek számaként közölni. A hét hibázó próbálkozás aránya 70% a megadott készletben, az események száma pedig kilenc. A sikeres próba is tartalmazhat javítható hibát, így a két mutató nem egymás ellentéte.
A hibát előre meghatározott módon érdemes felvenni: rossz nap kiválasztása, téves terem, nem megfelelő időtartam vagy a rögzítés állapotának félreértése. A megfigyelő ugyanazt a bizonytalan mozdulatot ne számolja minden képkockán új hibának. Rögzítse a hiba kezdetét, következményét és helyreállítását. Ha egy téves napválasztás után az ember önállóan javít, ez hiba és sikeres helyreállítás is lehet. A két tényt együtt kell megőrizni.
Kilenc hiba hét próbálkozást érint
- Rögzített hiba
- 9A hibaszámok összege a teljes P1–P10 táblázatban.
- Legalább egy hibát tartalmazó próba
- 7P2, P4, P5, P7, P8, P9 és P10.
- Összes megkezdett próba
- 10A hét hibát tartalmazó eset a készlet 70%-a.

A segítség ne legyen láthatatlan rész a mérésben
A megfigyelő könnyen segíthet anélkül, hogy észrevenné: odanéz a megfelelő gombra, megismétli a menü nevét vagy rákérdez a kívánt választásra. A vizsgálati terv előre leírja, milyen beavatkozás számít segítségnek. A gondolatok kimondására való semleges emlékeztetés más, mint a helyes út megmutatása. A résztvevő ne érezze, hogy őt vizsgáztatják. A megfigyelés tárgya a rendszer működése az adott feladatban.
A P8 esetben a próbáló a visszaigazolást nem ismeri fel. A megfigyelő rámutat, hol találja az összefoglalót; ezután a feladat befejeződik. A napló ezt segített sikerként őrzi. Ha csak a végső képernyőt néznénk, önálló sikernek tűnhetne. A segítség időpontja azért fontos, mert megmutatja az elakadást. A javítás célja az összefoglaló és az állapot felismerhetővé tétele, majd új, önálló próba a megoldást még nem ismerő emberrel.
Tanulhatóság és ismételt használat külön vizsgálat
A rendszer első megtanulása és a már ismert feladat gyors elvégzése eltérő képesség. Az új ügyfélnek a megnevezések, a visszatérőnek a hatékony út lehet fontos. A stúdió ezért külön feladatként vizsgálhatja a visszatérést. A megismételt próba azonban nem független az elsőtől: az ember közben megtanulhatta a megoldást. Az idő csökkenése önmagában nem bizonyítja, hogy a felület javítása okozta a változást.
A külön tanulási mintában három próba első ideje 150, 240 és 300 másodperc, ismétléskor 120, 180 és 240. A teljes idő 690-ről 540-re változik, különbsége 150 másodperc, az első összeghez viszonyítva 21,74%. Ez az adott ismétlési készlet leírása. Nem másolható át új emberek várható gyorsulására. A munkalap jelzi, hogy ugyanazok az emberek ismételtek, és történt-e közben felületi változás vagy segítség. A tényezők elkülönítése nélkül csak együttjárásról beszélhetünk.
A feladat szövege ne súgja meg a megoldást
A „kattints a Foglalásaim menüpontra” használati utasítás, nem jó feladat, ha éppen a foglalás megtalálhatóságát vizsgálod. A valós célból induló kérés például azt mondja: „Nézd meg, melyik időpontot rögzítetted, és mutasd meg a terem nevét.” A résztvevő így saját útvonalat választ. Ha az új rendszer megnevezéseit már a kutatási feladat megtanítja, a megfigyelés könnyen elrejti a tájékozódási problémát.
A kitöltött összevetésben az első változat a „Válaszd az Idősávok fület” mondattal kezdődött. A javított feladat a zenekar kívánt próbáját írja le. A megfigyelő mindkét szöveget megőrzi, hogy a korábbi adat korlátja látható legyen. Az új eredmény nem automatikusan összehasonlítható a régi, vezetett próbával. A módszer megváltozása az értelmezés része, ugyanúgy, mint a felület verziója vagy a sikerfeltétel módosítása.
Reprezentatív helyzet, vállalható próbakörnyezet
A saját kolléga gyors próbaköre sok hibát megtalálhat, de már ismeri a termek nevét és a működést. A várható új ügyfél más tudással indul. A résztvevő kiválasztásánál ezért a feladathoz szükséges tapasztalatot kell meghatározni. A vizsgálati jelentés mondja meg, kik kerültek a készletbe. Nem kell minden látogatót azonosnak feltételezni, és egyetlen ismerős alapján sem indokolt az összes ügyfélre következtetni.
A stúdiós példában a próbáló korábban még nem használta ezt a rendszert, de tudja, milyen próbateremre van szüksége. A megadott terem és idő szándékosan elérhető a tesztben, így a foglalhatósági hiány nem keveredik a felület megtalálhatóságával. Később külön próba lehet a foglalt időpont vagy a megszakadt rögzítés kezelése. Az első vizsgálat leírása világossá teszi, melyik körülmény tartozott bele, és mit nem ellenőriztek még.
A konkrét akadályból javítható hibajegy készüljön
A „naptár zavaros” jelzésből nehéz pontos feladatot csinálni. A kitöltött hibajegy ehelyett rögzíti: a próbáló a csütörtöki sáv után másik napot lát aktívként, mert az összefoglaló csak az órát mutatja. A kívánt eredmény a nap, terem és időtartam együttes megjelenítése. A bizonyíték a kiinduló állapot, a műveletsor és a tényleges összefoglaló. A fejlesztő ebből ugyanazt a hibát újra elő tudja állítani.
A javítás nem szükségszerűen új naptárrendszer. Lehet pontosabb kiválasztási állapot és ellenőrző összefoglaló. A tartalomfelelős a megnevezést, a fejlesztő a működést, a vizsgálat vezetője az újrapróbát kapja. A hibajegy lezárásakor a megnevezett feladatot ismét végrehajtják. Egy megfelelő képernyőkép nem bizonyítja önmagában, hogy a választás, a visszalépés és a végső rögzítés együtt is megfelelő. A konkrét felhasználói következmény marad az elfogadási feltétel.
Súlyosság és gyakoriság eltérő döntési adat
Egy elírás zavaró lehet, egy rossz időpontra leadott foglalás viszont a feladatot hibás eredménnyel zárja. A prioritásban ezért a következmény is számít. A kis mintában észlelt gyakoriság nem válik automatikusan a teljes közönség hibaarányává. A napló megmondja, hány megfigyelt próbában látták a problémát, és mit okozott. Az érintett oldalak vagy feladatok köre további vizsgálattal bővíthető.
A példában a téves nap rögzítésének kockázatát előrébb veszik az esztétikai egyenetlenségnél. A döntési indok a hibás szolgáltatási eredmény, nem az, hogy a naptár kevésbé tetszik a csapatnak. Ha a hibához ismert kerülőút van, azt is dokumentálják, de ez nem teszi önmagában megfelelővé az alapműködést. A javítási terv a közös okot keresi, majd minden érintett feladatot újratesztel. A sok helyen előforduló sablonhibát nem lehet egyetlen könnyű eset sikerével lezárni.
Elégedettség a feladat után, konkrét kérdéssel
A feladat utáni kérdés ne azt sugallja, hogy a próbálónak tetszenie kell az új megoldásnak. Kérdezhető például, mennyire volt egyértelmű a rögzítés állapota, és mi maradt bizonytalan. Ha számskálát használtok, a végpontot, a kérdést és a válaszadói kört őrizzétek meg. Egy saját kérdés átlaga nem válik automatikusan szabványos használhatósági indexszé. A pontérték mellett a szöveges magyarázat is fontos.
A P7 próba önállóan sikeres, de a visszajelzés szerint a próbáló sokáig nem tudta, elküldte-e a kérést. A háromszáz másodperces idő és a bizonytalanság együttesen segít megérteni a feladatot. A sikert ezért nem írják át hibára pusztán az elégedetlenség miatt, és az észrevételt sem törlik a sikerre hivatkozva. A teljesítmény, a tapasztalat és az ember saját értékelése együtt ad képet a használhatóságról, eltérő jelentésű oszlopokban.
Három feladatból álló kiválasztási lap
A foglalás után külön vizsgálható a saját rögzített időpont megkeresése és a módosítás feltételének felismerése. A munkalap ezeket nem mossa össze a tízpróbás alapmintával. Minden feladat saját kiinduló állapotot és sikerfeltételt kap. A meglévő foglalás kereséséhez például előre létrehozott tesztügy szükséges. Enélkül az elakadás oka lehet a hiányzó adat, nem a felület használhatósága.
| Feladat | Kiindulás | Elvárt eredmény | Külön figyelt hiba |
|---|---|---|---|
| Új kérés | Üres tesztfiók, elérhető idősáv | B terem, kívánt nap, két óra | Téves nap vagy terem |
| Saját kérés megkeresése | Előre rögzített tesztfoglalás | Azonosító és helyes állapot | Másik foglalás összekeverése |
| Módosítás feltételének megértése | Saját tesztügy | Felismerhető következő lehetőség | Nem vállalt változtatás feltételezése |
A harmadik feladat itt a feltétel megértése, nem éles módosítás végrehajtása. A saját szolgáltatási szabályt kell megmutatni, és nem kitalált általános lemondási határidőt írni. A vizsgált kör így pontos marad.
A használhatósági siker nem azonos a konverzióval
Aki helyesen felismeri, hogy az adott terem nem megfelelő számára, használhatja jól a felületet vásárlás nélkül is. A szolgáltató számára ez kevesebb félreértett igényt jelenthet. A konverzióoptimalizálás és a használhatóság kapcsolódik, de eltérő kérdésre válaszol. A foglalási arány nőhet nem megfelelő időpontok rögzítése mellett, ami nem kívánatos szolgáltatási eredmény. A siker definíciójának ezért a helyes feladatot kell tükröznie.
A jelentésben külön sor a megértett feltétel, a helyes foglalási kérés és az üzletileg elfogadott ügy. Az utóbbihoz már szolgáltatási kapacitás vagy más tényleges feldolgozás is szükséges. A használhatósági vizsgálat nem igazolja magától a teljes bevételi hatást. A javításhoz kapcsolt üzleti következtetéshez megfelelő adat és összehasonlítás kell. A cikk kitalált mintaszámai módszert mutatnak, nem egy adott felület várható javulását ígérik.
Biztonságos teszt és megőrzött bizonyíték
A próbakörnyezet legyen egyértelmű a résztvevőnek és az érintett szervezetnek. Valódi foglalás vagy fizetés helyett megfelelő tesztadatot és elkülönített műveletet használjatok, amikor ez a vizsgálati célhoz elegendő. A felvétel és a személyes adat kezelése külön szervezési feladat. A jelentés a megfigyelés megértéséhez szükséges adatot őrizze, ne indokolatlan titkokat vagy a résztvevő személyének minősítését. A konkrét adatkezelési rendet a szervezet határozza meg.
A stúdiós napló P1–P10 azonosítót használ. A megfigyelő a saját munkalapon tudja, melyik próbához melyik engedélyezett felvétel tartozik; a nyilvános összegzésbe ez nem kerül. A fontos bizonyíték a feladat, a környezet, a művelet és az eredmény. Az automatizált kattintási próba kiegészítheti az ellenőrzést, de nem emberi megértés vagy elégedettség mérése. A rendszer helyes műszaki válasza és az ember felismerése külön vizsgálati eredmény marad.
Kitöltött szervezési keret a tíz próba köré
A táblázatban látható megfigyelési idők összege 2640 másodperc, azaz 44 perc. Ez a tíz konkrét feladatkísérlet ideje, nem a teljes kutatási munka. Nem tartalmaz toborzást, belépést, tájékoztatást, a feladat utáni beszélgetést és elemzést. A szervezési lap ezért ezeket külön kezeli. A látható stopperidőből nem lehet egy teljes használhatósági vizsgálat árát vagy szükséges időtartamát levezetni.
A saját belső terv két óra feladat-előkészítéssel, egy óra tesztadat-ellenőrzéssel, három óra jegyzetfeldolgozással és két óra közös javítási döntéssel számol. Ez nyolc óra, a résztvevői alkalmak és toborzás nélkül. Feltételezett 7500 Ft belső óraköltséggel 60 000 Ft a megnevezett szervezési rész. A terv nem piaci árajánlat és nem szükséges kutatási minimum. A csapat azt ellenőrzi, hogy a valódi adatfelvételhez szükséges feltétel és felelős is szerepel-e, mielőtt egy rövid feladatpróba idejét teljes projektkeretnek nevezi.
Feladott próba: hol ért véget a megfigyelés?
A P10 eset 480 másodperc után nem teljesültként zárul. Ebből nem következik, hogy a feladat teljesítési ideje nyolc perc. A résztvevő addig jutott a vizsgálatban, és a kitűzött eredmény nem született meg. A jelentés megőrzi, miért zárult az eset: a próbáló feladta, lejárt az előre rögzített megfigyelési keret vagy technikai hiba akadályozta. Ezek eltérő helyzetek, és nem célszerű mindet ugyanannak a használhatósági hibának tekinteni.
A mintában a próbáló úgy értelmezi, hogy a kiválasztott sáv másik naphoz tartozik, majd nem tudja helyesen visszaállítani. A feladat lezárásakor a megfigyelő rögzíti az aktív napot és a félreértett összefoglalót. Ezután megbeszélhetik, mit gondolt a működésről, de ez már a feladat utáni beszélgetés. Ha az interjú során megmutatják a megoldást, az nem változtatja önálló sikerré a korábbi próbát. A jegyzet szétválasztja a megfigyelt kimenetet és a később megszerzett magyarázatot.
Üres és hibás állapot: külön előkészített eset
A működő időpont foglalása nem bizonyítja a foglalt sáv kezelését. A vizsgálati lap ezért második körben előre foglalt B termet készít elő, és azt kérdezi, hogyan keresne a próbáló megfelelő alternatívát. A siker itt az, hogy felismeri a foglaltságot és megérti a választható folytatást. Nem az az elvárás, hogy a rendszer nem létező szabad kapacitást teremtsen. A feladatszöveg nem sugall olyan szolgáltatási ígéretet, amelyet a stúdió nem vállal.
A saját hibapróba másik állapota megszakadt rögzítés. A tesztrendszer jelzi, hogy nincs visszaigazolt foglalás; a próbáló meg tudja állapítani, van-e már saját kérés, mielőtt újra elküldi. A megfigyelő a felismerést és a tényleges nyilvántartási állapotot is ellenőrzi. A két kör nem kerül automatikusan a tíz alappróba nevezőjébe, mert más feladat és állapot. A jelentés külön készletként mutatja be, így az új bizonyíték hozzáadása nem írja át észrevétlenül a korábbi arány jelentését.
Szakértői átnézés és emberi feladatpróba összekapcsolása
A szakértő észreveheti, hogy a teremjelölés nem elég kontrasztos vagy a dátum hiányzik az összefoglalóból. Ez fontos, ellenőrizhető lelet, de nem ugyanaz az adat, mint amikor egy valós próbáló ténylegesen eltéveszti a napot. A két módszer jól kiegészítheti egymást. A jelentés külön nevezi meg, melyik probléma származik szakértői átnézésből, automatizált ellenőrzésből és megfigyelt emberi feladatból. Egyiket sem tünteti fel a másik helyett.
A stúdiós döntési lap első sora előzetes lelet: a kiválasztott nap nem szerepel a végső összefoglalóban. Második sora megfigyelés: P9 másik napot tartott aktívnak. A harmadik a javítási feltétel: az összefoglaló és a tényleges kérés ugyanazt a napot mutassa, a próbáló pedig ezt helyesen azonosítsa. Az összekapcsolás használhatóbb, mint egy általános minőségi pontszám. Az előzetes átnézés segíthet elkerülni nyilvánvaló hibákat, a feladatpróba pedig új félreértést is feltárhat, amelyre a szakértő előre nem gondolt.
Ugyanazon jelölés eltérő csoportoknak mást jelenthet
A „szabad sáv” a stúdió munkatársának foglalható időt jelent, a zenekar viszont azt hiheti, hogy az adott terem minden szükséges felszereléssel együtt rendelkezésre áll. A foglalási feladat ilyenkor a nyelvi értelmezést is érinti. A kutató nem kezd saját zenei vagy műszaki feltételt kitalálni, hanem a stúdió tényleges vállalását kéri el. A felületi megnevezést és a kiegészítő feltételt ehhez lehet igazítani.
A kitöltött ellenőrzési kérdés: „Milyen teremre és felszerelésre számítasz e kérés alapján?” A résztvevő válasza megmutatja, hogy a kiválasztott szolgáltatás és a feladateredmény egyezik-e. A foglalás technikailag sikeres lehet, miközben a résztvevő rossz szolgáltatást választott. Ezért a sikerfeltételben a szükséges teremspecifikus adat is megjelenhet, ha a vizsgálat tárgyához tartozik. A bővített próbát külön változatként naplózzák; a korábbi tíz esetben ezt nem mérték, ezért azokat utólag nem minősítik teljes körűen igazoltnak az új feltételre.
Változatazonosító nélkül az újrapróba nehezen értelmezhető
A két vizsgálati alkalom között a naptár és a visszaigazolási szöveg is módosulhat. A próbalap ezért a kiadási változatot és az ellenőrzött szolgáltatási feltételt is megnevezi. Kitöltött mintánkban az első kiadás csak órát mutatott az összefoglalóban, a következő már napot, termet és időtartamot. A jelentés megőrzi mindkettő képernyőállapotát és a hozzá tartozó feladatszöveget. Így a javítás pontos tárgya később is visszakereshető.
Az újrapróbában először ugyanazt az elakadást okozó helyzetet állítják elő, majd egy közeli esetet is: a másik terem azonos időpontját. A cél, hogy a javított megnevezés ne csak egy előre ismert mintán működjön. Ha új résztvevővel próbálnak, ezt is feltüntetik; ha ugyanaz az ember ismétel, a korábbi ismerete korlát marad. A kiadási változat így a megfigyelés része, nem utólag kitalált magyarázat az eltérő számokra.
Másolható jelentési és javítási munkalap
A javítási rész minden akadályhoz felelőst, kívánt működést és újrapróbát ad. A korábbi hibás helyzet megőrzése segít észrevenni, ha a probléma később visszatér. A teljes webhelyre vonatkozó kijelentés helyett a jelentés megnevezi a vizsgált feladatokat és a fennmaradó kérdéseket. Ebből a vállalkozás valódi döntést tud hozni: mit kell javítani, milyen eredmény igazolja a változást, és melyik használati helyzethez szükséges még bizonyíték.
Források és szerkesztési megjegyzés
- NN/G: használhatóság, ember, feladat és környezet
- GOV.UK: moderált használhatósági vizsgálat
- Norman és Nielsen: UX és használhatóság különbsége
A forrásokat a feltüntetett frissítéskor ellenőriztük. A számpéldák oktatási minták, a javasolt ellenőrzőlisták szerkesztői útmutatók. A platformok működése és elnevezése változhat.
Vissza az összes fogalomhoz · Szerkesztési elvek · Javítást javaslok ehhez a szócikkhez
