Mérés és megtérülés

Taguchi-tesztelés: teljes ortogonális terv és a következtetés határa

Teljes L4-terv két zajhelyzettel és ismétléssel, nyers számokkal, főhatáskontrasztokkal és az összekeveredést bizonyító két modell ellenpéldájával.

A teljes futássor látható, a korlátja is

Taguchi-terv

Mi változik együtt? Melyik hatás választható külön?

Kutató férfi nyolc külön anyagmintát rendez két sorba, fekete és vörös papírtokokkal és kerek pecsétekkel; mellette nő üres jegyzetfüzetbe ír.
Saját Pánt-számítás, szintetikus másodpercekkel, emberi kísérlet nélkül.

RövidenA Taguchi-módszerek tervezett kísérletekkel vizsgálják a beállításokat és a zajhatásokkal szembeni robusztusságot. Gyakori eszközük az ortogonális futásterv és a szabályozható, illetve zajtényezők elkülönítése. A terv korlátozhatja a kölcsönhatások külön becslését; nem tetszőleges egyidejű változtatás és nem garantált marketingeredmény.

Más elnevezések: Taguchi teszt, Taguchi-módszer, Taguchi testing.

A Taguchi-tesztelés tervezett tényezőkombinációkkal vizsgál egy terméket vagy folyamatot. A változtatások kapcsolatát a futásterv teszi értelmezhetővé. Több elem egyszerre történő átírása önmagában nem ilyen módszer. A szabályozható beállítás, a zajhelyzet, az ismétlés és az eredmény egysége együtt határozza meg, mit lehet a készletből megtudni, és melyik hatás marad összekeveredve másikkal.

A webshop tesztelési tervében külön kérdés a működési hiba és a tényezők hatásának elkülönítése. Egy SMART-cél önmagában nem szünteti meg az ortogonális terv kölcsönhatási korlátait.

Robusztus működés és marketinghatás külön feladat

A NIST módszertani leírása a termék vagy folyamat változó körülmények közötti viselkedését is tárgyalja. A szabályozható tényezők a belső tervhez, a használat közben kevésbé kézben tartható körülmények a külső zajtervhez tartozhatnak. A laboratóriumi vizsgálatban utóbbiakat is meg kell tudni valósítani. A cél lehet olyan beállítás keresése, amely kevésbé érzékeny a megadott környezeti változásra.

Egy weboldal több elemének kombinációja is tervezhető kísérletté, de az üzleti használat nem mentesít a kiosztás és mérés követelményei alól. Ha egy változat hétfőn, másik pénteken jelenik meg eltérő közönségnek, az idő és a közönség hatása is keveredhet. A módszer neve nem teszi ezt tiszta összehasonlítássá. Az A/B-teszt cikk a megfelelő online oksági vizsgálat további feltételeit külön részletezi.

Az alábbi címkeleolvasási példa teljes egészében szintetikus. Nem vettünk résztvevőtől adatot, nem mértünk valódi leolvasást és nem indítottunk kampányt. A másodpercek mesterséges számok egy számítási munkalaphoz. Ez a terv és az elemzés gyakorlását teszi lehetővé. A kedvezőbb átlag nem valódi termékhatás, nem vásárlási eredmény és nem ajánlás egy konkrét címkeszín bevezetésére.

Három tényező és két zajhelyzet teljes meghatározása

A kitalált Pánt műhely csomagcímkéjén a keresett csomagazonosító felismerési idejét vizsgálná. A válasz a helyes azonosításig eltelt másodperc volna; a jelen modellben minden megadott kimenet helyes azonosításhoz tartozó szintetikus idő. Téves azonosításokra nincs külön emberi adat. Valós tervben a pontosság védőfeltételét is rögzíteni kellene, nehogy a gyors, de rossz választ kedvezőnek számolják.

TényezőSaját 1. szintSaját 2. szintAmit változatlanul tartanánk
A / Azonosító helyeA címke felső részénA címke alsó részénUgyanaz a címkeméret és azonosító
B / InformációrendezésEgybefüggő sorElkülönített adatblokkokAzonos teljes információkészlet
C / Keret színeFekete keretVörös keretAzonos keretvastagság és betűkészlet

A három tényező két-két szintje összesen nyolc lehetséges beállításkombinációt adna. A következő L4-terv ebből négyet vesz fel. Nem állítjuk, hogy a kihagyott négy kombinációt is ténylegesen megvizsgáltuk. A két szint közötti különbség csak a megnevezett változtatás, nem egy teljesen új címke minden tulajdonságának cseréje.

ZajhelyzetTeljes saját feltételMiért külön külső kör?A mintában hozzá tartozó ismétlés
N1Egyenletes megvilágítású címkeHasználati körülményként modellezzükr1 és r2 külön szintetikus megfigyelés
N2A címke egy részét érintő árnyékA terepi környezetben változhatr1 és r2 külön szintetikus megfigyelés

A zajhelyzet nem személyt vagy célcsoportot jelent. Valódi vizsgálatban a megvilágítás megvalósítását és mérhetőségét is pontosítani kellene. Itt az N1 és N2 megnevezett, de fizikailag elő nem állított mintafeltétel. Az ismétlés szintén nem két külön vevői csoport. A papírmodell minden cellához két külön számot rendel, anélkül hogy független emberi mintát állítana mögéjük.

A teljes L4-terv minden nyers kimenettel

A Minitab fogalmi dokumentációjában is szereplő háromtényezős L4-kombinációt használjuk. A három oszlop minden szintje kétszer fordul elő. Bármely két oszlop párjában a négy lehetséges szintpár pontosan egyszer szerepel. Ez az ortogonalitás fontos része, de önmagában nem tesz minden kölcsönhatást elkülöníthetővé.

01 / Saját teljes L4-készlet

Négy beállítás, két zajhelyzet, két ismétlés

A/B/C szintek · N1/r1, N1/r2, N2/r1, N2/r2 sorrendű szintetikus másodpercek

F1 / 1–1–132, 34, 46, 48 másodperc

40 mp Saját sorátlag

N2–N1 átlagkülönbség14 mp
F2 / 1–2–224, 26, 34, 36 másodperc

30 mp Saját sorátlag

N2–N1 átlagkülönbség10 mp
F3 / 2–1–226, 28, 42, 44 másodperc

35 mp Saját sorátlag

N2–N1 átlagkülönbség16 mp
F4 / 2–2–120, 22, 26, 28 másodperc

24 mp Saját sorátlag

N2–N1 átlagkülönbség6 mp
FutássorABCN1/r1 másodpercN1/r2 másodpercN2/r1 másodpercN2/r2 másodperc
F111132344648
F212224263436
F321226284244
F422120222628

Négy belső beállítás, két zajhelyzet és zajhelyzetenként két ismétlés: tizenhat válaszérték. A négy futássor és a tizenhat külön megfigyelés eltérő számlálási egység. Egy teljes, nyolckombinációs terv ugyanezzel a zaj- és ismétlésrenddel harminckét választ adna. A mostani készlet annak fele, és a kisebb darabszámért cserébe szűkebb következtetési lehetőséget vállalunk.

Az ortogonalitás egyszerűen ellenőrizhető. Az A és B oszlopban 1/1, 1/2, 2/1, 2/2 szerepel. Az A és C, majd a B és C párosában ugyanez a négy szintpár más sorrendben ismét előáll. A számsor nem tetszőlegesen kiválasztott négy szép címke. Ha egy sort kihagynánk vagy kedvezőbb kombinációra cserélnénk, ezt a kiegyensúlyozott kapcsolatot is újra kellene ellenőrizni.

Teljes előkészített végrehajtási sorrend

SorhelyTeljes cellaazonosítóHozzá tartozó saját idő
S01F2/N1/r226
S02F3/N1/r228
S03F3/N1/r126
S04F4/N1/r120
S05F4/N2/r228
S06F2/N2/r236
S07F4/N1/r222
S08F3/N2/r244
S09F1/N2/r248
S10F1/N2/r146
S11F3/N2/r142
S12F1/N1/r132
S13F2/N2/r134
S14F1/N1/r234
S15F4/N2/r126
S16F2/N1/r124

Valódi emberi feladatnál a tanulási és fáradási hatás kezelése is szükséges volna. Ugyanazt az azonosítót sokszor látó résztvevő később emlékezetből is válaszolhat. A sorrend keverése ezt nem feltétlenül oldja meg teljesen. A cikk ezért nem ad kész résztvevői protokollt. A teljes listából a számítás és az azonosítók ellenőrizhetők; az emberi végrehajtás további szakmai tervezést kíván.

Átlag és zajérzékenység négy teljes sorban

Minden beállítás négy válaszának egyszerű átlagát számoljuk. A zajkülönbség az N2 két számának átlaga mínusz az N1 két számának átlaga. Ez megadott feltételek közötti különbség, nem minden létező környezetre érvényes robusztussági tanúsítvány. A teljes terjedelem a legnagyobb és legkisebb nyers szám különbsége, nem szórás vagy megbízhatósági intervallum.

SorNégy idő összegeTeljes átlagN1 átlagaN2 átlagaZajkülönbségTeljes terjedelem
F11604033471416
F21203025351012
F31403527431618
F49624212768

A tizenhat idő összege 516 másodperc, a teljes átlag 32,25. F4 a megadott készletben a legkisebb átlagot és legkisebb zajkülönbséget adja. Ez a szintetikus sorok jellemzése. Nem állítja, hogy a címke valós használatban gyorsabb, vagy hogy az eltérés statisztikailag igazolt. A nyers számok mesterséges eredete a kedvező sorrendtől függetlenül megmarad.

Az átlag önmagában el is rejthet fontos különbséget. Két eltérő négyes készlet azonos átlag mellett más terjedelmet vagy zajhelyzeti különbséget adhatna. A jelen példában ezért a sorok több jellemzőjét tartjuk meg. A marketinges ne válassza utólag kizárólag azt a mutatót, amely a kedvelt változatot hozza ki legjobbnak. A tényleges döntési szabályt az adatgyűjtés előtt kellene rögzíteni.

Főhatásnak látszó kontrasztok, teljes szintátlagokkal

A szintátlag az adott tényező egy szintjéhez tartozó futássorátlagok átlaga. Például A1-hez F1 és F2 tartozik: negyven és harminc átlaga harmincöt. A2-höz F3 és F4 tartozik, harmincöt és huszonnégy átlaga 29,5. A kontraszt itt a második szint átlaga mínusz az elsőé. Negatív érték a saját másodperces válasznál kedvezőbb irányt jelez, önálló hatásbizonyítás nélkül.

02 / Saját szintátlag és korlát

A kontraszt nem minden esetben tiszta főhatás

A / HelyA1: 35; A2: 29,5. Ebben a tervben A hatása és a BC-kölcsönhatás nem különíthető el.
−5,5 mp
B / RendezésB1: 37,5; B2: 27. B és az AC-kölcsönhatás ezen a négy beállításon összekeveredik.
−10,5 mp
C / KeretszínC1: 32; C2: 32,5. A C-oszlop az AB-szorzat ellentettje, ezért ez nem bizonyított önálló színhatás.
0,5 mp
Tényező1. szinthez tartozó sor1. szint átlaga2. szinthez tartozó sor2. szint átlaga2 mínusz 1
AF1 és F235F3 és F429,5−5,5
BF1 és F337,5F2 és F427−10,5
CF1 és F432F2 és F332,50,5

Ha csak főhatásos, összeadó munkamodellt használnánk, az A2/B2/C1 kombinációt jelölnénk további vizsgálatra. A becsült átlag 29,5 + 27 + 32 − 2 × 32,25 = 24 másodperc. Ez most a már szereplő F4 sora. A modell számtani egyezése nem új bizonyíték, hiszen ugyanabból a telített kis tervből számoltuk. Különösen fontos, hogy a tényezők kölcsönhatása ne tűnjön el a magyarázatból.

Mi keveredik össze ebben az L4-tervben?

A Minitab interakciós dokumentációja leírja, hogy az oszlophoz rendelt főhatás összekeveredhet más oszlopok kölcsönhatásával. Ebben a saját L4-ben az 1. szintet mínusz egynek, a 2. szintet plusz egynek kódolva C minden sorban az A és B szorzatának ellentettje. Az AB-kölcsönhatás oszlopa ezért C-től nem különíthető el.

Ugyanígy az AC és B, valamint a BC és A is összekeveredik. A C két szintje közötti félmásodperces kontraszt így nem bizonyítja, hogy a keretszínnek önmagában fél másodperc a hatása. Nagyobb, eltérő terv nélkül több lehetséges hatásmagyarázat ugyanilyen sorátlagokat adhat. A zajhelyzetenkénti ismétlés segít a saját válaszok jellemzésében, de nem hoz létre hiányzó belső tényezőkombinációkat.

A kölcsönhatás tartalmilag azt jelentené, hogy például az adatblokkok előnye a felső és alsó elhelyezésnél eltér. Ennek gyanújánál nem elég magabiztosabban főhatásnak nevezni a B-kontrasztot. Olyan következő terv szükséges, amely a kérdéses hatást elkülöníthetővé teszi. A vizsgálat szűkössége vállalható lehet első tájékozódásra, ha az átadás nem ígér többet, mint amit a terv azonosítani tud.

Jel-zaj arány ugyanabból a teljes nyers készletből

A Minitab képletleírása azokban az esetekben, amikor a kisebb válasz kedvezőbb, a négyzetek számtani átlagának tízes alapú logaritmusának mínusz tízszeresét használja. A saját pozitív időknél előbb négyzetre emeljük a négy választ, összeadjuk és néggyel osztjuk. Ebből számoljuk a jel-zaj arányt. Ebben az értékelésben a nagyobb S/N kedvezőbb; a negatív számok közül a kevésbé negatív a nagyobb.

SorNégyzetek összegeNégyzetek átlagaSaját S/N, kerekítve
F166001650−32,175 dB
F23704926−29,666 dB
F351601290−31,106 dB
F42344586−27,679 dB

F4 e számítással is a legkedvezőbb saját sor. A mutató nem százalékos konverzió, és a decibelkülönbség nem másodpercek egyszerű különbsége. Az egységet a teljes számításban következetesen másodpercnek tartjuk; más időegységre váltva a logaritmikus szint is változna. A rangsor és a módszer határának megértése fontosabb, mint a három tizedes látszólagos pontossága. A szintetikus készletből továbbra sem lesz megfigyelt robusztus termék.

Külön megerősítő készlet, új megfigyelésazonosítókkal

A NIST megerősítő futásokról szóló útmutatója a kiválasztott beállítás újbóli vizsgálatát akkor is indokoltnak tartja, ha már szerepelt a tervben. A saját következő nyolc szám szintén mesterséges. Két beállításhoz, ugyanahhoz a két zajhelyzethez és két ismétléshez tartozik. A cél a korábbi becslés és az új eredmény összevetésének bemutatása, nem tényleges kísérleti megerősítés állítása.

03 / Saját új szintetikus készlet

A modellbecslés és az új saját számok eltérhetnek

Jelölt összeadó modellbecslése
24 mpA2/B2/C1: 29,5 + 27 + 32 − 2 × 32,25. Ugyanaz az F4-ben megadott átlag.
G2 új saját átlaga
26 mp22, 24, 28 és 30 átlaga. Két másodperccel több a modellbecslésnél.
G1 új alapátlaga
41 mp33, 35, 47 és 49 átlaga. A G1–G2 különbség 15 másodperc, továbbra is szintetikus adatból.
Új készletTeljes beállításN1/r1N1/r2N2/r1N2/r2ÁtlagN2 mínusz N1
G1Korábbi alap: A1/B1/C1333547494114
G2Jelölt: A2/B2/C122242830266

A jelölt új szintetikus átlaga két másodperccel nagyobb a 24-es modellbecslésnél. A saját új alap és jelölt különbsége tizenöt másodperc, 41 mínusz 26. Ez nem bizonyított hatás és nem statisztikai intervallummal kiegészített becslés. A bemenetből kiszámolt eltérés azt mutatja meg, miért nem szabad az eredeti táblázat 24-es számát minden későbbi helyzet biztos eredményének nevezni.

Valódi megerősítésnél az adatfelvétel körülményeit és a célhoz tartozó elfogadási feltételt is előre rögzítenénk. A környezet megváltozása, a rossz tényezőbeállítás vagy egy hiányos modell eltérést okozhat. A két ismétlés zajhelyzetenként ebben a munkalapban szemléltető darabszám; nem állítjuk minden termékre elegendő mintának. A további tervet az érdemi bizonytalanság és a döntés kockázata alapján kell kiválasztani.

A teljes ráfordítás és a megtakarítás valódi köre

A kisebb alapterv nem jelenti, hogy a teljes vizsgálat mindig rövidebb vagy olcsóbb. A saját becslés az előkészítést, elemzést és a megerősítő készletet is tartalmazza. A tizenhat alapválasz és nyolc megerősítő válasz együtt huszonnégy szintetikus megfigyelés. A munkaterv ezek későbbi fizikai előállításának becslése, nem ténylegesen eltöltött kutatási idő.

FeladatTeljes saját egységPercKövetkező kimenet
K1Anyag- és feltétel-előkészítés25Azonosított tényezőszintek és két zajhelyzet
K2Tizenhat alapmegfigyelés, egyenként három perc48Teljes nyers készlet
K3Terv- és számításellenőrzés35Átlag, S/N és összekeveredési korlát
K4Nyolc megerősítő megfigyelés, egyenként három perc24Új készlet külön az eredeti adattól

A terv 132 perc. Saját 12 000 Ft-os belső óraköltséggel 26 400 Ft a munkaköltség-egyenérték. Huszonnégy mintapéldányt darabonként 90 Ft-tal számolva további 2160 Ft, együtt 28 560 Ft. Nincs benne résztvevőtoborzás, megfelelő mérőeszköz vagy valós emberi kutatás költsége. Ezért nem teljes kutatási árajánlat, és nem a forrásokból átvett általános módszerár.

A huszonnégy megfigyelés kevesebb a teljes nyolckombinációs alapmodell harminckét válaszánál, de a két kör nem azonos bizonyítékot ad. Az összevetésből nem vezetünk le általános huszonöt százalékos költségelőnyt. A teljesebb tervhez is tartozhatna megerősítés, és az összekeveredés miatt újabb vizsgálat válhat szükségessé. A módszert az azonosítható kérdéshez kell választani, nem kizárólag a kedvezőbbnek látszó darabszámhoz.

Nyolc teljes elfogadási eset a saját tervhez

A következő készlet a számítási és értelmezési munkalapot ellenőrzi. A megfelelő állapot itt nem valódi kísérleti siker. Azt jelenti, hogy a megadott következtetés illik a teljes szintetikus készlethez és a terv határához. A tényleges emberi leolvasás utolsó sora továbbra is nem vizsgált, mert sem résztvevő, sem mérés nem volt.

EsetTeljes bemenetElvárt következtetésKapott saját állításÁllapot
T1A, B és C teljes L4-oszlopaMinden szintpár egyszer szerepelMindhárom oszloppárban ez látszikMegfelelő
T2Négy beállítás, két zaj és két ismétlésTizenhat alapválaszMinden nyers szám szerepelMegfelelő
T3F4 teljes számsora24-es átlag, hatos zajkülönbségA két értéket külön közliMegfelelő
T4C és AB kódolt oszlopaNe legyen elkülönített színhatásA 0,5-et tiszta színhatásnak neveziHibás
T5F4 S/N-értékeA kevésbé negatív a nagyobbA −27,679-et kedvezőbbnek értékeliMegfelelő
T6G2 új négy száma26-os átlag, eltérés a becsléstőlAz új eredményt külön megtartjaMegfelelő
T7Három tényezőből csak négy kombinációNe állítson teljes kombinációs lefedéstMind a nyolc belső beállítást vizsgáltnak neveziHibás
T8Valós címkeleolvasásMegfigyelt emberi eredményNem történt ilyen kutatásNem vizsgált

Öt megfelelő, két hibás és egy nem vizsgált eset szerepel. T4 és T7 javítása a terv azonosíthatósági és lefedési határának visszaállítása. Több tizedes vagy látványosabb főhatásábra nem oldaná meg őket. T8 tényleges megvalósításához új, megfelelő emberi kutatási protokoll kellene. Az oktatási munkalap addig a tervezés és a számolás következetességét igazolhatja, nem a címke valós üzleti értékét.

Színes feladatlapok egy heti munkát áttekintő táblán.
A feladat, a felelős és az időzítés együtt teszi követhetővé a megvalósítást.Illusztráció · Fotó: cottonbro studio / Pexels

Két külön hatásmodell pontosan ugyanazt a négy sort adhatja

Az összekeveredés nem pusztán óvatossági kifejezés. Két konkrét számtani modell megmutatja, hogy ugyanaz a teljes L4-készlet eltérő magyarázattal is összeegyeztethető. A következő számítás a négy sor átlagát vizsgálja, nem az ismétlések teljes véletlen modelljét. A tényezőszintek kódolása továbbra is mínusz egy és plusz egy. A modellek mesterséges ellenpéldák, nem a címkeleolvasásból becsült és szakmailag igazolt összefüggések.

Az első modellben az állandó 32,25, az A együtthatója −2,75, a B-é −5,25 és a C-é 0,25. Kölcsönhatási tag nincs. A másodikban az állandó, az A és a B együtthatója változatlan, viszont C együtthatója 5,25, és az A-szor-B tag együtthatója 5. A kódolt tényező értékét a saját együtthatójával szorozzuk, majd a tagokat összeadjuk. A két modell tehát más színhatást és más kölcsönhatást feltételez.

Az eredeti négy sorban C mindig az AB-szorzat ellentettje. Ezért a második modell 5,25-ször-C és 5-ször-AB tagja együtt ugyanazt adja, mint az első modell 0,25-ször-C tagja. A két magyarázat ezen a négy ponton számtanilag megkülönböztethetetlen. Az összes nyolc belső kombinációra kiszámolt alábbi táblában viszont a kihagyott pontoknál eltérnek. Ezeket a pontokat a saját alapadat nem vizsgálta.

Teljes kombinációAz L4-ben szerepel?Első modell szerinti átlagMásodik modell szerinti átlagÁllítási határ
A1/B1/C1Igen, F14040Ugyanarra a megadott sorátlagra illenek
A1/B1/C2Nem40,550,5Két eltérő, nem vizsgált modellkimenet
A1/B2/C1Nem29,519,5Két eltérő, nem vizsgált modellkimenet
A1/B2/C2Igen, F23030Ugyanarra a megadott sorátlagra illenek
A2/B1/C1Nem34,524,5Két eltérő, nem vizsgált modellkimenet
A2/B1/C2Igen, F33535Ugyanarra a megadott sorátlagra illenek
A2/B2/C1Igen, F42424Ugyanarra a megadott sorátlagra illenek
A2/B2/C2Nem24,534,5Két eltérő, nem vizsgált modellkimenet

Az első modell a vizsgált F4-et jelöli legkedvezőbbnek, a második a nem vizsgált A1/B2/C1 kombinációhoz ad még kisebb számot. Egyiket sem hirdetjük ki a termék igazolt viselkedésének. A példa azt bizonyítja, hogy a négy sor pontos illesztése önmagában nem választja ki a helyes magyarázatot. A hiányzó pontokra vonatkozó biztos optimumállítás tehát olyan tudást követelne, amely nincs meg a leltárban.

Egy következő tervben célzottan felvehetők a magyarázatokat elválasztó kombinációk, vagy teljesebb tényezős vizsgálat készülhet. A választás a szakmai kérdéstől és a feltételezett kölcsönhatásoktól függ. Nem állítunk minden projektnek kötelező egyetlen bővítési receptet. A szükséges változtatás viszont világos: új megfigyelési feltételt kell létrehozni, amelyben a jelenleg összekeveredő oszlopok eltérő bizonyítékot adhatnak. Ugyanazt a négy sort újra elnevezni nem oldaná fel a problémát.

Hiányzó vagy érvénytelen válasz mellett a tervet is újraértékeljük

Ha valós végrehajtásban F3 egyik eredménye hiányozna, nem lehet automatikusan az ugyanahhoz a sorhoz tartozó másik számot bemásolni helyette. Az ismétlésnek önálló megfigyelésnek kellene lennie. A hiányzó cella és az oka maradjon látható. Az elemzéshez választott eljárásnak kezelnie kell a megváltozott készletet; a teljes tizenhat értékre bemutatott átlagokat és S/N-számokat nem szabad változatlanul ráírni egy hiányos adattáblára.

A hibás beállítás más eset. Ha F3-nál a vörös keret helyett fekete keretet használtak volna, a tényleges tényezőkombináció térne el a tervtől. A megadott F3-azonosító önmagában nem javítaná ki az eltérést. A végrehajtó rögzítse, mit állított be valójában, és a felelős döntsön az újravégzésről vagy más szakmailag indokolt kezelésről. A kedvezőnek látszó eredmény nem indok az eltérés elhallgatására.

Hasonlóan fontos az időmérés szabálya. Helyes azonosításig mért időről beszélünk, ezért a téves válasznál megállított óra nem ugyanilyen adat. A valódi kutatási tervnek előre kezelnie kellene a hibás választ, a megszakítást és a maximális feladatidőt. A jelen szintetikus készletben mind a tizenhat válaszértéket helyes azonosításhoz rendeltük, ezért ezekre nincs külön kapott emberi eredmény. A teljes számtani munkalap nem helyettesíti e végrehajtási feltételek kidolgozását.

Az átadáskor a nyers adat és a tényezőbeállítás együtt legyen meg. A puszta sorátlagból később nem ellenőrizhető, melyik zajhelyzethez tartozott egy szélső érték, vagy melyik ismétlés maradt ki. A szintetikus F3 például nagyobb N2–N1 különbséget mutat, mint F4. Ha csak a teljes átlagokat őriznénk meg, a környezeti érzékenységre vonatkozó kérdés nehezebben rekonstruálható volna. A nyers készlet megőrzése ezért a módszertani tisztaság része.

A statikus válaszhoz illő értékelést választunk

A saját címkefeladatban nincs felhasználó által változtatott célszint, amelyet a válasznak arányosan követnie kellene. Ugyanazt a helyes azonosítást szeretnénk a megadott körülmények között. Ezért statikus, „kisebb a kedvezőbb” S/N-képletet szemléltetünk. A módszertani forrás más célhoz más képletet is megkülönböztet. Nem lenne helyes mindegyik válaszra automatikusan ezt az egyet ráírni pusztán azért, mert a példában kedvező sorrendet ad.

A kisebb idő csak a helyes válasz feltételével érték. A pontosság, a megtalálhatóság és a környezethez való alkalmazkodás együttes döntési kérdést adhat. Egy valós vizsgálatban e feltételeket előzetesen kellene közösen megadni, és eltérő választ külön elemezni. Az időadat S/N-mutatója nem tartalmazza automatikusan a hibaarányt, a hozzáférhetőséget vagy az ügyfél számára hasznos összes tulajdonságot. A teljes döntési feltétel ezért a táblán kívül is megmarad.

A munkalapot átvevő elemző előbb a válasz jelentését és a tervet ellenőrizze, csak utána számolja a mutatót. Az algoritmus képes hibátlanul feldolgozni olyan számokat is, amelyek eltérő feladatvéget vagy mértékegységet kevernek. A pontos logaritmikus eredmény ekkor rosszul meghatározott kérdést ír le. A terv, a nyers adat és a következtetés kapcsolatának ellenőrzése nem váltható ki egyetlen szoftveres eredménytáblával.

Gyakori kérdések a Taguchi-tesztelésről

Ha egyszerre három dolgot változtatok, az már Taguchi?

A módszerhez meghatározott tényezőszintek, megfelelő futásterv és azonosítható következtetés kell. Három tetszőleges változatcsomag összevetéséből az egyes elemek hatása nem feltétlenül fejthető vissza. A saját L4 éppen azt mutatja, hogy még ortogonális tervben is összekeveredhetnek a főhatások és kölcsönhatások.

A zajtényező ugyanaz, mint a mérési hiba?

Nem feltétlenül. Zajtényező lehet a termék használati körülménye, amelyet üzemszerűen nem tudunk ugyanúgy kézben tartani. A vizsgálatban ennek megadott szintjeit elő kell állítani. A mérőeszköz pontatlansága és az eljárási hiba külön gond lehet. A kettőt nem helyettesítjük ugyanazzal az általános „zaj” szóval a próbatervben.

A legjobb sor megerősítés nélkül bevezethető?

A készletben kedvező sor további vizsgálat jelöltje lehet. A megismételt eredmény, a környezet, a pontosság és az üzleti feltételek külön számítanak. A saját példában az új jelöltátlag 26, miközben a modell 24-et adott. A különbséget megőrizzük, és egyik szintetikus számot sem állítjuk valódi termékeredménynek vagy biztos jövőbeli teljesítménynek.

Források és szerkesztési megjegyzés

A forrásokat a feltüntetett frissítéskor ellenőriztük. A számpéldák oktatási minták, a javasolt ellenőrzőlisták szerkesztői útmutatók. A platformok működése és elnevezése változhat.

Vissza az összes fogalomhoz · Szerkesztési elvek · Javítást javaslok ehhez a szócikkhez